GYÓGYNÖVÉNY BIOENERGETIKA, GYÓGYNÖVÉNY - ALAPISMERETEK, MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK - ELSŐSEGÉLY

Gyógynövények hatásmechanizmusai, gyógynövények alkalmazási kritériumai

Gyógynövények, virágok energetikai rezgés-információi: A Biorezonancia, bioenergetikai harmonizáció során felhasználjuk a szervezet sejteinek azon tudatosságát, tulajdonságát, mellyel hatékonyan reagálnak a számukra megfelelő frekvenciákra, bioenergetikai jelekre. Reagálnak, és felveszik a gyógyuláshoz szükséges energiát, rezgést, illetve azok információ- tartalmát (-bioenergetika). Bioenergetikai gyógymódok körébe tartozik a gyógynövény terápia is, alkalmazásuk során a sejtek,a gyógynövények bioenergetikai rezgés-információira reagálnak. A gyógynövények hatásmechanizmusa is a biorenergetika, rezonancia elvén működik, hiszen a növény egy adott, csak rá jellemző információs rezgéssel, vegyi összetétellel rendelkezik. A megfelelően alkalmazott természetes vegyi anyag, információ, adott rezgéstartományával szintén, mintegy ellensúlyozza az eltolódott energetikai információs rendszert és regenerál, kiegyenlít, azaz gyógyít.

Gyógynövényeknek nevezzük azokat a növényeket, melyekkülönböző módon felhasználva jótékony, gyógyító hatást gyakorolnak a szervezetre. Drognak nevezzük a gyógynövénynek azon részét, mely a gyógyítás szempontjából a legtöbb hatóanyagot tartalmazza. Maga a hatóanyag a növény anyagcsere terméke, amely a növény életfolyamatait szabályozza. A gyógynövény terápiában növényi drogokat, illetve izolált hatóanyagokat használunk fel. Bizonyos növények egy adott szervre vagy szövetre fejtik ki hatásukat (pl. epehajtók, szívre hatóak), ezek az ún. adaptogén hatású növények, és vannak általános hatású növények, melyek immunrendszer erősítők, segítik és szabályozzák az anyagcsere és emésztési folyamatokat, a belső környezet állandóságát (homeosztázisát).


Gyógynövények hatásmechanizmusában - ellentétben a homeopátiával, vagy a Schüssler-só terápiával - a kémiai, vegyi anyagok spontán módon hatnak, azaz fizikailag is jelen vannak, és a jelentkező tünettel ellentétes hatást indikálunk, váltunk ki az alkotókkal. Tehát például a hasmenésre székletfogó (vastagbél -széklet, bélflóra, probiotikumok) gyógynövényt adunk, vagy álmatlanság esetén altató hatású gyógynövény készítményt. Természetes hatóanyaguknál, rezgéstartományuknál fogva a sejtek könnyen felismerik és hasznosítják a gyógynövények által tartalmazott információs rezgést, kémiai hatást.

Gyógynövények alkalmazásánál fontos megjegyezni, hogy a túlzott adagolás, vagy a nem megfelelő anyag kiválasztása hosszú távon már szintén energetikai és informatikai eltolódáshoz vezethet, azaz, káros hatást válthat ki. Figyelem! Gyermekek, terhes nők, szoptató anyák esetében eleve jóval kisebb mennyiségű (vagy egyáltalán nem) gyógynövény hatóanyagot kell felhasználni, és feltétlenül szakemberrel kell konzultálni annak jellege és mennyisége, illetve időrendi-időbeli vonatkozásáról! Gyermekek esetében fontos tudni, hogy pl. a borsmenta kivont hatóanyaga kisgyermekeknél epilepsziás rohamot válthat ki, illetve gégeizom görcsöt, fulladásos tüneteket hozhat létre! Terhes asszonyoknál pedig vetélést provokálhatnak az alhasi vérbőséget okozó, illetve nagy vízhajtó tulajdonsággal rendelkező növények, mint pl. a kutyabenge kéreg, a pásztortáska, a kínafa kéreg, farkasalma kivonat, a gyermekláncfű, és a boróka vagy a petrezselyem, a szenna és az aloe vera (lásd. még: gyógynövények alkalmazási lehetőségei és a gyógynövények hatóanyagai c. fejezetet)!
Minden méreg, és semmi nincs méreg nélkül, csupán a mennyiségtől függ, hogy valami méreg-e, vagy sem.
(Paracelsus)
Szintetikus gyógyszerek vegyi összeállításában is nagymértékben a gyógynövények (illetve biokémiai összetételük, hatóanyaguk) szolgálnak alapanyagul, vagy irányadóként (pl. Valeriana-macskagyökér, Digitálisok-gyűszűvirág, Atropin-nadragulyagyökér, Morfin-mákgubó), mégis mindenki számára egyértelmű, hogy csak a meghatározott ideig, mennyiségben és indokkal szedhetőek. A gyógynövényeknek is meg kell adni a gyógyszerekkel szembeni megfelelő fegyelmezettséget, figyelmet és hatékonysági időt!

Allergiás reakciók (viszketés, piros foltok a bőrön) is felléphetnek a fogyasztás során (gyakran pl. kamilla, cickafarkfű, csalán, fehér fagyöngy esetében), ezért az első adagot mindig csak kis mennyiségben fogyasszuk el! Allergizáló hatás (telítettség) egy elhúzódó kúra során is létrejöhet, ilyenkor a szakemberrel konzultálni kell, hogy ez allergiás reakció-e, vagy természetes velejárója a gyógyulási, tisztulási tüneteknek. Amennyiben allergénként szerepel a gyógynövény, abba kell hagyni a további kezelést! Külön említésre méltóak a mérgező hatású növények, ezért mindenképpen szükséges a tájékozottság! Mérgező alkaloidákat tartalmazó növények között léteznek halálos, erős és közepesen erős mérgek, illetve gyengén mérgező növények (ezek általában használatosak a gyógykezelésben). Ha felmerül a növény általi mérgezettség (a hatás később is jelentkezhet), azonnal orvoshoz kell eljuttatni a beteget, illetve mentőt kell hívni (Mérgező növények – elsősegélynyújtás)!

A komplementer medicina, a nem konvencionális különböző természetgyógyászati- gyógymódok és alkalmazások (pl. Gyógynövény - terápia), az egyén számára szükséges és alkalmazott medicinális terápiát-kezelést soha nem helyettesítő - helyettesíthető, vagy azt önhatalmúlag ki- és felváltható terápiás alkalmazások, csak a fizikai-lelki javulást és jóllétet, gyógyulást elősegítő és támogató kiegészítő gyógymódok!

Gyógynövények (ható)anyagai

Tartalom: vitaminok és ásványi anyagok, erjesztők, alkaloidák, glikozidák, cserzőanyagok, keserű anyagok, szaponinek, illóolajok, növényi zsírok, növényi fehérjék, amin-kolintartalom, flavonidok, kumarinok, növényi szénhidrátok, karbonsav, kovasav, fitoncidák, tejnedvek, lektinek, toxinok.

Vitaminok és ásványi anyag tartalmak

A vitaminok közül a C-vitamin főleg a gyümölcsökben található meg, de a nyírfalevél, a gyermekláncfű, és a csalán is sok C-vitamint tartalmaz. B-vitamin a gabona-magvakban, gyümölcsökben,az articsókában, a csalánban, csipkebogyóban, ribizliben, fokhagymában, áfonyában és a benedekfűben található meg nagyobb mennyiségben. A-vitamin (illetve karotin tartalom) sárgarépában, csonthéjasokban, csipkebogyóban, berkenyében, paprikában, bodzában, gyermekláncfűben, körömvirágban, articsókában, az E-vitamin csíraolajokban, növényi magvakban, csipkebogyóban található meg főleg. K-vitamint tartalmaz pl. a lucerna, kelvirág, csalán, fenyőtű, paraj, csipkebogyó.

Magas ásványi anyag tartalmú növények a benedekfű, a csalán, a a fehér árvacsalán, fehér babhéj, a mezei katáng. Kálium leginkábba párlófűben, erdei mályvában, pitypangban, magnézium főleg a csipkebogyóban, cink például az erdei mályvában, palástfűben található meg. Vasat tartalmaz a csalán, a diótermés, mogyoró, mák és a petrezselyem. Magasabb réztartalommal rendelkezik a zab, a diótermés, a szemvidítófű, kobaltban gazdag a torma és a lencse. Nikkel a petrezselyemben, mangán a búzavirágban, arany a mezei zsúrlóban található meg.

Erjesztő anyagok

Az erjesztők - enzimek (fermentumok) katalitikus anyagok, melyek már kis mennyiségben is befolyásolják a vegyi reakciók sebességét, anélkül azonban, hogy az így keletkezett új anyagokban kimutathatóak volnának. Például ilyen a harmatfű (rovaremésztő növény), levelében pepszinhez hasonló erjesztő acidalbumin (fehérje emésztő) van.

Alkaloidák

Az alkaloidák különleges gyógyszertani hatású, lúgos, aminosavakból felépült nitrogéntartalmú anyagok,melynek köszönhetően mérges növényeink egy része is gyógyhatású (lásd. még: mérgező növények). Könnyen és gyorsan oldódnak ki és gyors a felszívódásuk. Mérgező hatásuknál fogva csak a gyógyszeripar hasznosítja az alkaloidák sóját, melyet leggyakrabban almasav-, citrom-, és oxálsavval képeznek. A gyógyszerészetileg előállított szerek standartizált vagy félszintetikus származék készítmények, melyekben egységnyi térfogatban meghatározhatóak a hatóanyagok.

Az alkaloidák a központi idegrendszerre hatnak, csak orvosi rendelvényre kaphatóak (és használhatóak), általános bódító és fájdalomcsillapító hatásúak, vagy izgató, élénkítő hatásúak lehetnek. Gyógy/növények: anyarozs /főleg nőgyógyászati vérzéseknél/, beléndek, vérehulló fecskefű, mákgubó, maszlag, nadragulya, őszikikirics, farkasalma, fekete nadálytő, kínafakéreg, sisakvirág, ebvészmag, sóskaborbolya, hánytatógyökér, fehér zászpa, bódító baraboly, aranyeső, kokacserje, hunyor, dohány, csillagfürt, gránátalma kérge, burgonya virágja, csírája, és az éretlen gumó héja, ricinus mag, rekettye, kakaóbab (a termés héja).

Glikozidák

A glikozidák növényi anyagok, melyek cukorra (glukóz, galaktóz, mannóz, xiloz) és más szerves vegyületre bonthatók, tulajdonképpen a cukrokaglikon-alkoholos észterei. Erjesztőkkel együtt fordulnak elő, ezek a szárítás, feldolgozás közben szétbontják a glikozidákat. Egy növény többféle gilkozidát tartalmazhat, a növény a számára mérgező vegyületeket glikozid formában leköti és tárolja, így közömbösítve a mérgező hatóanyagokat. Gyulladáscsökkentésre és bevonó anyagként használatos. Hashajtó hatásúak, hosszú távon nem fogyaszthatóak, mert károsíthatják a májat és a bélrendszert. Szívműködést szabályzó, vizelethajtó hatásuk is ismert (gyűszűvirág, tavaszi héricsfű, gyöngyviráglevél, bodza, édesgyökér, hársfavirág, papsajt).

A gyógynövény glikozidák összetételük alapján lehetnek:

-Fenolos glikozidok-Arbutinok: hidrokinon és glukóz vegyületei, a baktériumok, gombák szaporodását gátolják (lásd. még: candidabetegség kezelése), vizelethajtó hatásúak. Az arbutinok kiváló húgyúti fertőtlenítő hatóanyagok, a vese és epekő kiürülését elősegítik. Az arbutin hatóanyag kivonásához lúgos közeg (szódabikarbóna) szükséges. Nagy adagban vagy hosszantartó adagolásuk esetén cukorvizelés, májkárosodás, hányinger, hányás, székrekedés léphet fel. Gyógy/növények: fekete vagy vörös áfonya levél, nyárfaolaj, csarabfű virágzó hajtása, medveszőlő levél, kerti sarkantyúka.

-Cianogén glikozidok: csonthéjas gyümölcsök magvaiban, főleg a mandulában, sárgabarack magban fordulnak elő, ezért gyermekeknek csak kevés mandula adható.
-Kéntartalmú glikozidok: a csípősanyag tartalmú leggyakoribb drogok hatóanyagai a mustárolaj, a diszulfid típusú kéntartalmú vegyületek, a savamid. Az aglikon csípős ízű, a fehér mustármagban található meg, ha illékony és szúrós szagú akkor a fekete mustármagban, mind kettő hatás megtalálható, pl. a tormában. Bőrbe dörzsölve, helyileg értágító és fájdalomcsillapító hatásúak. Ízületi gyulladások, izom-fájdalmak külső kezelésre használható pakolás, bedörzsölés formájában.

-Fokozzák az étvágyat, anyagcserét, az epe kiválasztást és az emésztést segítik. Fertőtlenítő hatásuk által gyomor-bélrendszeri fertőzésekben hatékonyak, bélflóra egyensúlyára pozitív hatással vannak. Gyulladt , sérült bőrfelületen alkalmazásuk a gyulladásos tüneteket fokozhatják, gyomor-bélrendszeri fekélyekben, magas vérnyomás esetén nem alkalmazhatóak! Gyógy-fűszernövények: fehér és fekete mustármag, fokhagyma, kurkuma, retek, torma, vöröshagyma.

-Antraglikozidok-antrakinon tartalmú glikozidos vegyületek: hashajtó hatású (elsősorban a vastagbélre hatnak a perisztaltikát-bélmozgást fokozva), a hashajtó hatás a bevételtől számítva 6-8 óra múlva alakul ki. Nagy adagban való alkalmazása fájdalmas székelést, görcsöket okozhat, terhesség esetén mivel alhasi vérbőséget okoz, nem alkalmazható! Szoptatás esetén sem ajánlott, mert kiválasztódik az anyatejbe. Hosszan való terápiáként nem alkalmazható, fontos a folyadékpótlás szedése esetén. Vesekőbetegségekben is használatos. Gyógy/növények: aloe vera (terheseknek és szoptatás alatt semmikép nem adható), szenna (terheseknek és szoptatás alatt semmikép nem adható), kutyabenge kéreg, rebarbara, varjútövis termése (ezt gyermekek is használhatják, enyhe, lásd. még: ricinusolaj.

-Kardiotonikus glikozidok: a szív működésére ható vegyületek, segítik a pangásos tünetek csökkentését (a vizenyősség-ödéma kiürülését vizeléssel), és a szív összehúzódó képességét. Erősen kötődik, felhalmozódik a szervezetben és nehezen ürül ki, ezért adagolása a túladagolás elkerülése végett mindenképpen figyelmet igényel! Csak a gyárilag előállított formája használatos! Túladagolás esetén "digitálisz mérgezés" tüneteket produkál (lassult szívműködés, ritmuszavarok), a kálium hiánya, a kalcium túlsúlya, veseelégtelenség súlyosbíthatják ekkor a tüneteket. Gyógy/növények: gyapjas és piros gyűszűvirág, tavaszi hérics, májusi gyöngyvirág, szúrós gyöngyajak, sárga viola, kecskerágó, oleander, tengeri hagyma.

-Iridoid glikozidok: keserű ízűek, az idegrendszerre hatnak, pl. a macskagyökér.

Cserzőanyagok

A cserzőanyag (tannin-organikus sav) a növényeket óvják meg a korhadástól (antioxidáns hatás). Nitrogénmentes szerves fanyar ízű vegyületek, vízoldékony (tannin és depszidek-kínasav, kávésav) és vízben nem oldódó (katechinek) vegyületei ismertek. A gallus-csersavon kívül idetartozik a katechuratanhia-kinocsersav, és a hamameli tannin. Fehérjekicsapó-nyálkahártyaösszehúzó és vérzéscsillapító hatású, sebkezelésre és gyulladáscsökkentésre használható, mivel a baktériumok falát károsítja és gátolja a szaporodásukat. Használják gyomorfekély, savtúltengés, refluxbetegség, aranyér, illetve nehézfém mérgezések esetén (a méreganyaggal csapadékot képez, így gátolja annak felszívódását). Gyógy/növényekben főleg a gubacsokban található (pl. tölgy, nyír, vadgesztenye levelében) meg, illetve a cseresznye-meggy kocsányban, apróbojtorján fűben, zsályalevélben, és a palástfűben, szeder és szamóca levelében, varázsdió -kéreg és levél részében, fekete nadálytőben.

Keserűanyagok

A keserűanyag elnevezés tulajodképpen nem vegyi meghatározás, mert szubjektív íz-érzékelésen alapul, legtöbbjük terpén származék. Ma általában vegyileg közömbös anyagot értenek e név alatt, de idetartoznak még bizonyos glikozidák, alkaloidák, sőt bizonyos toxinok is. Jelentős mértékben használja a keserűanyagokat pl. a likőripar. Az emésztőrendszerre való hatásuk az illóolajokéhoz hasonló, étkezés előtt fél órával célszerű az alkalmazásuk. Gyomor és bélzavaroknál elsősorban étvágygerjesztőnek használják, a nyálkatermelést fokozzák, és az emésztőnedvek elválasztását fokozzák, ezenkívül antibakteriális, vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő, szíverősítő hatásuk is jótékony. Gyógy/növények: benedekfű, ezerjófű, fehérüröm, kálmosgyökér, tárnicsgyökér, narancs éretlen héja, cickafark, articsóka, komló, angyalgyökér, nagybojtorján, katángkóró gyökér, gyermekláncfű.

Szaponinek

A szaponinek nitrogénmentes anyagok (triterpének, szteroidok, szteroidalkaloidok), melyek a vizet habossá teszik. Szappan képző hatásuk mellett, a véroldó tulajdonságal is szokták jellemezni őket, mert a vörösvérsejt membránt (sejtfalat) károsíthatják, és a vörösvérsejt szétesését okozhatják. Az ipar habzóanyagként a habzóitalok, törökméz, a mosószerek és szappanok előállításánál használja fel a szaponineket. A szaponin tartalmú drogokat főleg mint étvágygerjesztő, vizelethajtó, izzasztó, kőoldó, nyálkaindító (nyákoldó), köhögéscsillapító szerekként ismerjük, mert a szervek mirigyeinek működését fokozni képesek, és egyes felszívódásra képtelen anyagok felszívódását elő tudják segíteni. Gyulladáscsökkentő - antiödémás hatásuk is ismert, mert gátolják a mellékvesekéregben termelődő glikokortikoid hormonjainak lebomlását a szervezetben (vadgesztenye). Roboláló anyagok, mivel segítik a fehérjék, zsírok, szénhidrátok anyagcsere -és beépülési folyamatait, egyben csökkentik a vér koleszterinszintjét. Gyógy/növények: iglicgyökér, aranyvessző fű, borostyán levél, porcikafű, ibolya-gyökér, kankalingyökér, szappangyökér, mezei zsúrló, vadgesztenye, tyúkhúr, ginszeng gyökér, kankalin-gyökér, édesgyökér, ciklámen, lóbab.

Illóolajok

Az illóolajok a vízgőzzel együtt desztilláló anyagok, melyek a normál hőmérsékleten elillannak, és általában a szaglóérzéket ingerlik. A gyógynövények nagy százaléka tartalmaz illóolajat, melyeknek eltérő kémiai szerkezetűk alapján kb. 1000 féle képviselője ismert. Gyógyító hatású illóolaj tartalmuk azoknak a növényeknek van, melyeknek illóolaj tartalma 0,01%-ot meghaladja. Folyékony vagy glikozidos formában fordulnak elő, hatóanyagainak összetevőit a fenilpropil, a szeszkviterpén, monoterpén, a szénhidrogének, alkoholok, észterek, aldehidek, ketonok és oxidok alkotják.

Az illóolajoknak szélhajtó (-koriander, ánizs, édeskömény, kamilla), nyugtató - stressz (-kakkukfű, levendula, citrom, borsmenta, eukaliptusz, fenyő, szegfűszeg), oldó (-macskagyökér, levendula, citromfű, komló, rozmaring), gyulladáscsökkentő (-kamilla, levendula, szegfűszeg, cickafark, rozmaring), fertőtlenítő nyákoldó-köptető (-bazsalikom, ánizs, mentol, kámfor, eukaliptusz, édeskömény) vizelet-hajtó (-kurkuma, ánizs, kálmos, angelika, kömény, borsmenta, marojanna, fahéj, narancs), és (-zeller, petrezselyem, lestyán, boróka), gombaölő és baktériumölő (-fahéj, szegfűszeg, teafa, bazsalikom, kamilla, ánizs, citrom, kakkukfű, fenyő) , emésztést segítőhelyi izgató hatásuk van (-kámfor, rozmaring, eukaliptusz, boróka, terpentin).

Az illóolajok nagy mennyiségben mérgezést okozhatnak, mellékhatásokkal is rendelkezhetnek, illetve allergizálhatnak az arra érzékeny embereknél ( pl. kamilla, citromfű, zsálya, árnika, levendula, menta, borsmenta- a borsmenta olaj használata gyermekeknél tilos), vesebetegek a borókát nem alkalmazhatják, májbetegek a terpentinolajat és a zsályát nem használhatják, a fehér üröm illóolaja hallucinációt és görcsöket okozhat, a petrezselymet (apiol olajtartalom), sáfrányt és a borókát terhesek nem alkalmazhatják, és fényérzékenységet okoz pl. az orbáncfű, a bergamott és citromolaj.

Zsírok, zsíros olajok

A zsírok az illóolajtól abban különböznek, hogy nem párolognak, és nem oldódnak alkoholban (a ricinus kivételével). Ezeket főleg magvakból, sajtolással nyerik ki (lenolaj, napraforgó, repce, ricinus, szerecsendió, mustármag). Ricinusolaj (oleum ricini): a Ricinus communis (önmagában-kezeletlenül mérgező mag, lásd. mérgező növények) magvaiból gyógyszertárilag sajtolt, színtelen olaj ricinolsavas és izoricinolsavas trigliceridből áll. A ricinolsav oxizsírsav, amely a ricinusolajból a vékonybélben lipáz nevű enzim hatására felszabadul, enyhén izgatja a bélfalat, és heves bélmozgást vált ki, de nem okoz fájdalmat, bélgörcsöket, alhasi vérbőséget, ezért terhesség és szoptatás alatt, illetve gyermekeknek is adható (csecsemőknek nem, mivel súlyos kiszáradásos állapotot okozhatnak!). A ricinusolaj gátolja a vastagbél antiperisztaltikáját (renyheségét), ezzel csökkenti a széklet kiszáradását, egyben mivel rossz a (többi zsírsavhoz képest) felszívódása a vékonybélből, ezért nagyobb része jut a vastagbélbe, síkossá téve így a székletet és könnyítve az ürítést. Tartósan nem alkalmazható, mert székrekedést és étvágytalanságot okoz.

Fehérjék

A fehérjék (mucinok) az élő természet egyik fő alkotó eleme.

Amin és Kolintartalmak

Az aminok olyan szerves vegyületek, amelyek nitrogént tartalmaznak. Amin jelenlétét a növény gyakran jellemző illattal jelzi (bryona dioica). A kolintartalom is igen nagyszámú növényeknél fordul elő (pl. nicotin burgonyában).

Flavonidok

A flavonidok a növények színeiért felelősek, festékanyagok. Fő alkotóik a klorofillok (lúgosító ételek- zöldségek), karotionidok, antocionidok, és a flavon, rutin, a luteolin. Az erekre hatnak kedvezően, mert kiegészítik a C-vitamin hatását, csökkentik a capillárisok (kiserek) törékenységét, áteresztőképességét. Kis mértékben csökkentik a vérnyomást, visszérgyulladást, a koleszterinszintet, a gyulladásokat, és húgyhajtó hatású. Gyógy/növények: galagonya, zsúrló, japán akác, fekete áfonya, csalán, körömvirág, napraforgó, máriatövis termése, nyírfa levél, kukorica bajusz, kamilla, bodza, hársfa, árnika virág. A pirosítógyökeret indikátorok készítésénél használják, mert szeszes kivonata sav hatására pirossá, lúg hatására kékké válik (pH-érték meghatározás, vizsgálat).

Kumarinok

A kumarin származékoknak vagy 800 faja ismert, glikozidos kötésben és szabadon is előforduló hatóanyagok. A növényekben gyökérserkentő, növekedést serkentő hatásuk van.

Kémiai fő hatóanyaguknál fogva hatásaik:

Hidroxikumarinok- elnyelik az UV-sugarakat, míg a barnító jellegű hosszabb hullámokat átengedik, ezáltal a napozókrémek adalékanyagai. Fraxin anyaga által húgyhajtó, eszkulin tartalmánál fogva fokozza az érfal rugalmasságát.

Funarokumarinok- fokozzák a pigment képződést (bőr festékanyaga) , ezért elsősorban pigmenthiányos területeken alkalmazzák helyileg. Novobiocin hatásaként baktériumölő hatású.

Piranokumarinok- a szív koszorúér tágítói, ezáltal javítják a szív vérellátását.

Dikumarinok- fontos és erőteljes véralvadásgátlók, a protrombin -véralvadási faktor- szintézisét (előállítását) gátolják a májban. Szintetikus (gyógyszerészetileg előállított) formában vérrögképződés (trombózis) megelőzésére, vénafal gyulladások-visszerek gyógyításában használják a gyógyászatban.

Gyógy/növények: kamilla, levendula, menta, fahéj, lestyángyökér, szagosmüge, orvosi somkóró, a bőrt fényérzékennyé (acria) teszi a pasztinák, orbáncfű, angyalgyökér.

Gyógynövény / Növény - Szénhidrátok

A szénhidrátok a cukrok és polimerizált származékaik, a fotoszintézis során keletkező szerves széntartalmú vegyületek.
Poliszacharidok (a cukormolekulák számától függően) lehetnek:

-a nyálkák, melyek vízzel összekeveredve megduzzadnak, sűrűn folyó kolloid oldatot képeznek, és ezáltal fokozzák a bél perisztaltikáját, lassítják más hatóanyagok felszívódását, ezt pl. gyógyszerek bevételénél figyelembe kell venn! Gyógy/növények: lenmag, hárs, szentjános kenyér, fehér akácvirág, lándzsás útifű, mályva, édesgyökér, ibolyagyökér, ökörfarkkóró.
-a keményítő növények részére tartalék tápanyag, gyógyszerkészítésben segédanyag.
-a pektin véralvadást serkentő, hasmenés elleni szer, lassítja a C-vitamin és a penicillin kiürülését a szervezetből. Gyógy/növények: füge, fehér csillagfürt, orvosi ziliz.
-az inulin fruktóz molekulákból épül fel, a szervezet inzulin nélkül képes hasznosítani, így cukorbetegek részére ajánlott. Gyógy/növények: bojtorján, katángkóró, gyermekláncfű.
-a cellulóz a növény szilárdításában vesz részt, sebkötöző anyag.

Monoszacharidok (glukóz, galaktóz, fruktóz) - édes ízűek, mivel nem bomlanak tovább, gyors energiaforrások. Oligoszacharidok (laktóz, szacharóz, maltóz) - az emésztéssel gyorsan hasadnak alkotóikra, energiaforrások. Mivel igen sok vizet vonnak el a béltraktusból, ezért jelentős a hashajtó hatásuk. A gyógyszeripar édesítőszerként hasznosítja.

Karbonsavak

A karbonsavak szerves növényi savak, főleg a K, Mg, és egyéb ásványi anyagok szállítása a fő feladatuk. Főleg gyümölcsökben találhatóak meg, mint citromsav, almasav, borkősav, csersav, borostyánkősav, sóskasav, kávésav, fahéjsav.

Kovasav

A kovasav szervetlen sav, kémiailag szilicium-dioxid. A növények anyagcsere folyamataiban játszik szerepet, és a növényi sejtfal szilárdításában vesz részt. Vizelethajtó hatása van, gyulladásos területekre és köszvényes bántalmakra főleg borogatásként alkalmazható. Szájüregi gyulladások esetén gargalizáló szerként használható. Tuberculózis elleni hatása azon alapul, hogy a kovasav bevonja a gócokat (elmeszesíti őket), és ha a gócok jóindulatúak, akkor nyugalomba helyezésük után könnyebben gyógyulnak. Gyógy/növények: mezei zsurló, pásztortáskafű, kenderfű, tarackbúza, apróbojtorján, tüdőfű.

Fitoncidák

A fitoncidák a növények testnedveinek gomba és baktériumölő anyagai. Eltérő kémiai felépítésűek, a hatást a mikroorganizmusok DNS, és sejtfal károsításával érik el. A legerősebb és leghatékonyabb fitoncidákat nagyobb mértékben a fokhagyma és a vöröshagyma, majd a paradicsom (tomatin), a retek (rafanin) tartalmazza, de a mustármagokban, a borókában, fekete ribizliben, a keskenylevelű útifűben, kerti sarkantyúkában, kerti zsázsában, farkasalmában, kasvirágban is nagy mennyiségben megtalálható.

Tejnedvek

A tejnedvek bizonyos növények tejcsöveiben bezárt, tejszerűen folyó anyagok. Tulajdonképpen vízzel képzett emulziók, melyek tartalmazhatnak például keményítőt, zsírt, cukrot, gumit, kaucsukot, inulint, gyantákat (fecskefű, gyermekláncfű, katángkóró, ópium, gólyahír). A gyógyszeripar használja porított formában, kézre cseppenve sok növény tejnedve allergiás, viszkető hatást válthat ki.

Lektinek

A lektinek (fitohemagglutininek) olyan fehérjék vagy származékaik, melyek megkötik a cukrokat. Kapcsolódnak a sejthártya szerkezetében található glikoproteinhez. Jelentős részük kicsapja a vörösvérsejteket, gyakran van mitogén (sejtosztódást serkentő) hatásuk, és serkentik a nyiroksejtek (limfociták) szaporodását. Hőérzékeny anyagok, melyek a főzés során elbomlanak (nyers bab, borsó, szója, lencse, földimogyoró, ricinus). Különböző növényi részek mérgező anyagai, melyeket régebben toxalbuminoknak (-mérgező fehérjék-lásd: mérgező növények) is neveztek. Az izolált lektineket használják a vércsoport meghatározásban (a vörösvérsejt agglutinációs hatása miatt). A limabab magjaiból előállított lektin az „A” vércsoport kimutatására szolgál, a Lotus tetragonolobus viszont a „O” vércsoport esetében hat fajlagosan, az idegenföldi Bandeira simplicifolia lektinjével a „B” vércsoportot lehet azonosítani. A lektineknek nagy jelentőségük van az immunológiai, onkológiai és szövettani vizsgálatokban is.

Toxinok

A toxinok méreganyagok, lásd. még a mérgező növényeknél.

GYÓGYNÖVÉNY / Gyógynövények részei, ehető virágok


Szár (caulis, cormus, strips):

A szár a növény azon része, mely rendesen felfelé növekszik. A szár azon részét, mely két levél között van, tengelyíznek nevezzük. A szár melléktengelyei az ágak, ezekből fejlődnek a gallyak. A virágot viselő szár, mely csak tőlevelekkel bír, a kocsány. A szár állományára nézve lehet fás és lágyszárú. A föld alatti szár lehet a gumó, hagyma, hagymagumó, tarack, gyöktörzs. A szárhoz tartozik még az ostorinda, a föld feletti sarj és a kacsok.

Gyökér (radix):

A gyökér a növények helyzetét biztosítja, a táplálékot felszívja. Rügyeket, leveleket nem hajt. A szár egyenes folytatása a főgyökér, a belőle kiágazó gyökerek a mellékgyökerek. Ezen kívül még vannak élősdi gyökerek, és vízben úszógyökerek. Levél (folium): a szár oldalán lévő, többé-kevésbé kiszélesedett zöld részeket levélnek nevezzük. A levél három részből áll, hüvely, nyél, lemez. A hüvely és a nyél gyakran hiányzik, ilyenkor a levelet ülőnek mondjuk.
Levél (folium):

A szár oldalán lévő, többé-kevésbé kiszélesedett zöld részeket levélnek nevezzük. A levél három részből áll, hüvely, nyél, lemez. A hüvely és a nyél gyakran hiányzik, ilyenkor a levelet ülőnek mondjuk.

A levelek fajtái szerint megkülönböztethetünk:
Termés (gyümölcs- fructus, mag-semen):

A termés a termőből fejlődik. A termésben lévő magvak a növény szaporítószervei. Ha a termés tisztán csak a termőből fejlődik, akkor igazi termésről beszélünk. Ha a virág más része, pl. a kehely (almánál), a közös vacok (a szamócánál) járul hozzá, a termést áltermésnek nevezzük.

Virág (flos):

A virág szaporodás céljára átalakult leveles hajtás. A rajta levő levelek a viráglevelek, ezek közül a belsők a magképződéshez szükséges termőt és porzót alkotják, ezeket pedig a körben álló virágtakaró veszi körül. A termő, a porzó és a virágtakaró a kocsánynak megvastagodott csúcsán, a virágvackon foglal helyet. A még ki nem nyílt virág a bimbó. Ha a kocsány alig észrevehető, akkor a virágot ülőnek nevezzük. A virágtakaró lehet egynemű, egyszínű és akkor a neve lepel, vagy pedig a külső kör zöld, akkor csésze, a belső kör pedig más, élénk színű, akkor ez a párta. A párta több szabad levelekből állhat, ezek a szirmok.

A legfontosabb virágzatok:

Ehető virágok

Az ehető virágokat használhatjuk díszítésként, ízesítésre, teákba, vizek készítéséhez (pl. rózsavíz) süteményekhez, sütéshez, főzéshez, de használhatjuk például szappankészítéshez és fürdőkhöz is. Csak teljesen megtisztított, egészséges, rovarírtómentes virágokat, növényeket használjunk! Pollen allergia esetén nem, illetve allergiára való hajlam esetén óvatosan használjuk a virágokat!

Az ehető virágok: almafa virága, angyalgyökér, articsóka, árvácska, bazsalikom, bodza, borágó, brokkoli, büdöske (bársonyvirág), citromillatú muskátli, csalán, dália, fehér akácvirág (a lila akác nem!), golgota virág (a gyümölcse is), gyümölcsfa virágok, hibiszkusz, ibolya, kamilla, kankalin, karfiol ( meghúsosodott virágzatok), kapribogyó, kaporvirág, krizantém, körömvirág (csak a szirom), levendula, lonc, lóhere, mályvarózsa, menta, napraforgó, orgona, pitypang, rózsa, sáfrány, sáfrányos szeklice, sarkantyúvirág (kerti sarkantyúka), salátaboglárka, sásliliom, szegfű, szegfűszeg, tökvirág, tulipán (csak a szirom).

Gyógynövények gyűjtése, szárítása, tárolása

Image:IC Macroglossum stellatarum1.JPG Amennyiben gyűjtjük a gyógynövényeket, azt is tudnunk kell, hogy melyik időszakban tartalmazzák legnagyobb mennyiségben a hatóanyagukat. Általánosságban elmondható, hogy a gyökereket kora tavasszal vagy ősszel, leveleket virágzás előtt vagy alatt, a terméseket a teljes érés idején célszerű begyűjteni. Virágokat a virágzás kezdetén, és csak teljesen egészséges és féregmentes, száraz állapotában, azaz lehetőleg napsütés idején szedjük.

Kép forrása: Wikipédia - Luc Viatour

Gyógynövényeket soha ne gyűjtsük műanyagzacskóban, mert bepállanak, és csak teljesen száraz állapotban tegyük el őket. Szárítás előtt sem kell a gyógynövényeket megmosni, aprítás után terítsük szét egy textilkendőn vagy papír felületen, és szellős helyen szárítsuk ki a gyógynövényeket. Általában 2-3 hét a szárítási idő. Gyökerek és nedvdús termékek, kérgek szárítása esetében, ha a sütőben szárítjuk ki a növényi részt, akkor sem lehet 35 °C-nál magasabb a szárítási hőmérséklet! Gyógynövények tárolása sötét, zöld üvegben történjen, de kartondobozban, textilzsákban is célszerű az elhelyezésük. A gyógynövények ne érintkezzenek fémmel és a fénytől is óvjuk a már szárított gyógynövényeinket!
Ne gyűjtsünk növényeket műtrágyázott szántóföldeken, legelőkön, szennyezett vizek partján, autópályák és autóutak mellett, illetve ipartelepek és vasút közelében! Kizárólag alapos növényi ismerettel rendelkezve gyűjtsük be a növényeinket, mert nagy az összekeverhetőség kockázata, például a pipitér hasonlít a kamillához, a fodormenta a csobormentához, a mezei zsurló más zsurlófajokhoz, ezen kívül meg kell tudni különböztetni a mérgező növényeket is! Inkább otthoni környezetben neveljük és termesszük ki magról, hajtásról azokat a gyógynövényeket, melyekre szükségünk van, vagy vásároljunk kész termékeket. Csak azt és annyi részt távolítsunk el a gyógynövényről, melyre szükség van, és soha ne szüreteljük le mindet egyszerre (ez főleg a nem otthoni begyűjtésre igaz)!
A védett növényeket semmilyen körülmények között ne szakítsuk le, mert valószínűleg csak az adott környezetben érzik jól magukat, vagy nagyon ritka virágok (pl. orchideák), esetleg csak Magyarországon honosak! Ma már a kertészetekben hozzájuthatunk védett, de engedéllyel termesztett gyógynövényekhez-növényekhez, szép virágokhoz (pl. a kökörcsin- bár mérgező!), inkább ott vásároljuk meg növényeinket. Természetvédelmi környezetben, pedig egyáltalán ne gyűjtsünk semmilyen növényt sem (a természet védelme kiterjed a növényekre és az állatokra, a vízre, de pl. barlangok esetében a cseppkövekre is)!

Gyógynövények felhasználási lehetőségei

Gyógynövényekből általában teát és teakeverékeket, kenőcsöket, olajokat, illóolajokat, szörpöket, tinktúrákat, friss leveket, illetve borogatásokat, dunsztkötéseket és fürdőket készíthetünk. Általánosságban igaz, hogy a készítményhez szükséges növényadalékokat az előírás szerint, de a kort, a súlyt, a betegség fokát és súlyosságát is figyelembe véve kell alkalmazni. Mérlegelni kell ezen kívül, hogy egyfajta gyógynövényt használunk fel, vagy összetett készítményt alkalmazunk-e.

Általában hatékonyabb, ha többféle, egymást kiegészítő, illetve támogató (szinergizmus) gyógynövényt alkalmazunk egyszerre, az összeállítások maximum 5-7 fajta gyógynövényt tartalmazhatnak. Ügyelni kell a közben szedett gyógyszerek indikációs jellegére is, mert ha valaki például véralvadásgátló gyógyszert szed, akkor nem ajánlatos, pl. kamillateát (kumarint, véralvadásgátlót tartalmaz), vagy nyugtató, alvást segítő -altató tabletták mellé, pl. macskagyökér teát inni. Vérzést fokozó tulajdonsággal rendelkeznek a köv. gyógynövények, melyek interakcióba léphetnek a véralvadásgátló gyógyszerekkel is: gingko biloba, angelika, fokhagyma, ginzeng (mely a C-vitaminnal csökkentik egymás hatását is), gyömbér és az orbáncfű.

Egyéb interakciós hatások:
Az aranypecsétfű interakcióba léphet a vizelethajtókkal és vérnyomáscsökkentőkkel. Az echinacea szintetikus hormonokkal és májkárosító gyógyszerekkel. Az édesgyökér kapcsolódhat a vérnyomáscsökkentőkkel és fokozhatják a szteroidok hatását. A ginzeng interakcióba léphet a véralvadásgátlókkal, stimulánsokkal, vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel és a digoxinnal, egyes antidepresszánsokkal, valamint fokozhatják a szteroidok és az ösztrogén hatását. A kava-kava fokozhatja a nyugtatók és izomlazítók, valamint az érzéstelenítők és antidepresszánsok hatását. Az orbáncfű fokozhatja az antidepresszánsok hatékonyságát. A valeriana pedig a nyugtatók hatását fokozhatja (lásd.még: gyógynövények hatásmechanizmusai és a kritériumok, ill., hatóanyagok).

Gyógynövény- tea készítéséhez tiszta, lehetőleg külön erre a célra használt teljesen ép, zománcozott edényt, üvegedényt, esetleg cserépedényt használjunk. Általában 1 evőkanál (kb. 10g) vagy 1 teáskanál (kb. 3g) az egyszeri dózis, melyhez 1,5-2-2,5 dl vizet használunk fel. A teát frissen, illetve maximum még aznap fogyasszuk el, ízesítéshez használhatunk cukrot, mézet vagy citromot is. Mindig kortyolva kell elfogyasztani a gyógynövényes teákat (lásd. még: víz-kortyolgatási technika), egész napra elosztva az adott mennyiséget. Bizonyos időszakban célszerűek egyes teaféleségek elfogyasztása, a kívánt hatás eléréséért: például étvágycsökkentő teákat étkezés előtt 20-30 perccel, az emésztést elősegítő, epe vagy májra ható gyógynövényteákat az étkezés végén, vízhajtókat, köhögéscsillapítókat, vérnyomáscsökkentőket, enyhe nyugtatókat a nap bármelyik szakában, de gyomorsav lekötő és féregűző, altató hatású gyógynövényteákat az esti órákban fogyasszuk el.

Mielőtt elfogyasztja a gyógynövényteáját (vagy bármilyen szert), amitől valamilyen hatást vár, mindig tudatosítsa magában, hogy milyen céllal veszi magához az anyagot! Ezzel irányítja, és kiváltja a kívánt hatásmechanizmust, és annak teljes bioenergetikai információja felhasználásra kerül szervezetében ( lásd.még: bioenergetika -sejtintelligencia).

Gyógynövények felhasználási módozatai

Tartalom: forrázat, főzet, hideg áztatás, esszencia, friss lé, gyógyfürdők, borogatás, dunsztkötés, kenőcs készítés, olaj készítés, illóolajok, beöntés

Gyógynövény - Forrázat (infúzum)
A forrázat során a gyógynövényekből a vízben oldódó hatóanyagokat vonjuk ki. Forrázással vonhatjuk ki a keserűanyagokat, a flavonoidot, a kumarint, a bioaktív anyagokat és az illóolajokat. A felforrt, lobogó vizet ráöntjük a gyógynövényre, majd lefedve 3-5- max. 10 percig áztatjuk. Ha a hőre érzékeny anyagokat (illóolaj, vitaminok) szeretnénk megkímélni, akkor a teafű felét előző este hideg vízbe áztatjuk, majd másnap a másik feléből forrázatot készítünk, és összevegyítjük az alkotót. Majd leszűrjük a teát és átnyomkodjuk, hogy minden alkotó belekerüljön teavizünkbe.

Főzet (decoctum)

Általában a gyökereket, kérgeket, fásrészeket főzzük, hideg vízben tesszük fel főzni, majd 1-2 perc forralás után még 10-20 percig áztatjuk is az anyagot. De elő is áztathatjuk hideg vízben fél-egy órára az anyagokat, és csak utána tesszük fel főzni 5-10 percig. Főzéssel vonhatjuk ki pl. a cseranyagot, a kovasavat.

Hideg áztatás ( infúzum frigide peractum, maceráció)

A teafüvet 8-12 órán át, fél adag hidegvízben (lehet még ecetben, borban, vizes alkoholban) áztatjuk, majd leszűrjük. A szűrőben maradt növényt, a másik fél adag vízzel leforrázzuk. A forrázatot kissé hűlni hagyjuk, majd összevegyítjük őket.

Esszencia (tinktúra)

Tiszta tömény (40-70-97%-os) alkohollal leöntjük a feldarabolt növényeket, és 2-3 hétig hagyjuk ázni őket. 30C°-nál melegebb helyen ne tároljuk a készítményt. A drog-oldószer aránya 1:3, 1:5, erős készítménynél 1:10-hez lehet. Időnként összekeverjük, összerázogatjuk az ázatot, majd szűrőpapíron keresztül leszűrjük, és jól átpréseljük az esszenciánkat. Jól zárható sötét üvegben tároljuk a „sűrítményünket”, teába csöpögtethetünk belőle, vagy használhatjuk borogatáshoz, bedörzsöléshez is.

Friss lé

A gyógynövényeket turmixgépbe helyezzük, majd utána alaposan kipréseljük és szűrjük a levet. Így friss növényi nedv, növényi olaj nyerhető. Hűtőbe helyezett sötét és jól záródó üvegben sokáig eláll.

Gyógyfürdők

Fürdőzés során a gyógynövények hatóanyagai felszívódnak a bőr pórusain keresztül, illetve izgatják azt. Kádba való teljes fürdőzés során kb. 200 gr gyógynövényt használunk fel (célszerű például a fenyő, kamilla, zsúrló, cickafark, zabszalma, cserfakéreg, körömvirág, szénapolyvafürdő-tiszta széna virágja és polyvája, csalán) . Előző este hideg vízben áztatjuk a füvet (vagy füveket), majd másnap a fürdőzés előtt felmelegítjük az ázatot, és leszűrés, átnyomkodás után hozzáöntjük a fürdővízhez a teakészítményt. Általában 20 perc idő elegendő, de a szív tájéka lehetőleg ne kerüljön ennyi időre a víz alá. Ülőfürdőt is vehetünk, ilyenkor csak arra ügyeljünk, hogy a vese tájékát is érje a víz. Fürdőzés után szárazra törülközve és a törülközővel jól átdörzsölve magunkat mindenképpen ajánlott 20-30 perces pihenés, célszerű betakarózva az ágyba feküdni (lásd. még: vízterápia- gyógyvizek).

Borogatás (kenet-linimentum)

A gyógynövényt tiszta sodrófával jól összetörjük, pépesítjük, majd fehér vászonkendőre felkenjük. Elhelyezzük a gyógyítandó testfelületen, és ha éjszakára is fenn szeretnénk tartani, akkor még átkötjük. Érzékeny bőr esetén ne hagyjuk egész éjszakára fenn a borogatást.

Dunsztkötés

Vízgőz fölött puhítjuk meg a növényeket. Ha megpuhultak, fehér vászonkendőre helyezzük az anyagot, és beborítjuk vele az adott testfelületet. Erre a vászonkendőre még ezek után rátekerünk fóliát, mely melegen tartja a kötést.

Kenőcs készítés
A gyógynövényeket apróra vágjuk, forró disznózsírban 1-2 percig sütjük, majd lefedve 1 éjszakán át hűlni hagyjuk. Másnap ismét felmelegítjük, leszűrjük, és jól záródó tégelyben elhelyezzük. A tégelyt a továbbiakban hideg helyen tároljuk.

Olaj készítés

Jól záródó üvegben lazán elhelyezzük a gyógynövényeket és leöntjük hidegen sajtolt olajjal (pl. oliva, napraforgó). Meleg helyen tartjuk az üveget, melyet időnként összerázunk, megforgatunk. Ezután leszűrjük, jól kipréseljük, kinyomkodjuk a szűrőn maradt növényt még az olajba, és jól lezárt üvegben tároljuk tovább.

Illóolajok

Tömény hidrofób folyadékok, melyek illékony vegyületet tartalmaznak. Előállíthatják desztillációval (vízgőzzel már 100 °C-on desztillálható), préseléssel, vagy oldószeres extrakcióval. Az olajoktól jól megkülönböztethető, mert az illóolaj szobahőmérsékleten is párolog és nem hagy olajos foltot maga után az anyagon. Fényre, hőre érzékenyek az illóolajok, mert ezek elősegítik az oxidációját és a gyantásodását. Könnyen hamisíthatják, ilyenkor olcsó illóolajat (terpentint), alkoholt, zsíros olajokat és észtereket használnak az előállításukhoz. Az illóolajokat használhatjuk inhalációra, aroma (illat) terápia céljából, fürdővízbe (száraz inhaláció, szauna), borogatáshoz, lemosáshoz és masszázshoz is.

Beöntés

Lehet gyógyteás beöntést is alkalmazni (pl. kamilla vagy körömvirág), mikor gyulladást akarunk csökkenteni, vagy csak tisztítani szándékozunk. Colon-hydro terápia során is alkalmazható a gyógynövényes tisztítás. Bármilyen bélrendszeri elváltozás esetében azonban kérjük ki szakember véleményét!

Mérgező növények - virágok, elsősegélynyújtás, mérgező növények - virágok listája

Gyógynövények, virágok hatóanyagai közt is találhatunk mérgező hatású alkotókat, melyek kis adagban mégis gyógyhatást fejtenek ki (növények hatóanyagai -alkaloidák). Leginkább a gyógyszeripar használja fel megfelelő adagolásban és összetételben a mérgező növények kivonatait, hatásmechanizmusait. A mérgező növényekről való tájékozottság szükségszerűsége nem csak a gyógynövények, hanem az otthonunkban nevelt szoba- és kerti növényekre - virágokra is vonatkozik, melyek elérhető közelségben, elérhetőségben vannak a gyermekek, illetve a háziállatok számára.

Mérgező hatásuk alapján a növények - virágok lehetnek mérgezőek, halálosan és fokozottan mérgezőek, illetve enyhén mérgezőek, és az adott növényeknek csak egy bizonyos részük (pl. burgonya), vagy az egész növény lehet mérgező tulajdonságú (növények részei). Az enyhén mérgező növények közé tartoznak azok a növények is, melyek allergiás bőrreakciót, vagy bőrgyulladást (pl.mérges szömörce, krizantém) válthatnak ki általánosan, vagy csak egyes embereknél. Mindemellett egyéni túlérzékenység is felléphet egyes emberek (gyermekek!) esetében akkor is, ha nem mérgező tulajdonságú az adott növény, ezért, ha először fogyaszt valaki bármilyen gyógynövényt vagy fűszernövényt, virágot, célszerű az „ismerkedést” kis adaggal kezdeni.

A növényi mérgek többnyire ún. szekunder növényi "alkatrészek", melyek a növény anyagcseréjében általában nem játszanak fontos szerepet, viszont a védekező (adaptív) funkciót látnak el. A növény fejlődésével a növény méregtartalma is változhat. A mérgező magvak általában a csírázás során elvesztik (vagy annak egy részét) mérgező komponenseiket, míg az egynyári növények gyökereiben, leveleiben a szerv teljes beérése során jön létre a legmagasabb mérgező tartalom. Az évelő növényeknél a levelekre, gyümölcsökre jellemző a periodikus mérgező hatás, a "maradó" szervek (gyökér, törzs, ág) méregtartalma általában állandó mértékű.

Egyes mérgek csak frissen szedett növényekben találhatóak meg, és a tárolás illetve főzés során elbomlanak. Más esetben viszont a száradás során enzimatikus úton keletkeznek a mérgező termékek, illetve pl. ehető gombák esetében az állás során valószínűleg bakteriális bomlás végeredményeként képződnek a mérgező hatású anyagok. A tárolás és szárítás technikai kivitelezése is befolyásolhatja a mérgező anyagok termelődését, pl. a digitálisz tartalmú levélben a plazmafehérjéhez túl erősen kötődő és lassan elimináló (kiürülő) kardiotoxikus glikozidok képződnek.

Fontosabb mérgező hatású növény anyagok:

Alkaloidák:

Az alkaloidák (lásd. a hatóanyagoknál) közül az akonitin a legmérgezőbb tulajdonságú anyag. A kezdeti izgató hatás után a mérgező anyag bénítja az érzőideg végződéseket, érzéstelenséget és bénulást, majd légzésbénulást illetve szívmegállást okozhat (pl. sisakvirág). Muszkarin mérgező anyag, amely különböző gombafajtákban fordul elő, és a bélből bomlatlanul felszívódik. A szervezetben paraszimpatikus hatású túlsúly jön létre (lassú szívműködés, izzadás, nyálfolyás, vérnyomáscsökkenés, nehézlégzés, görcsös roham, majd tüdővizenyő (tüdő ödéma). A légyölő galóca és a párducgalóca ezenkívül még egy atropinszerű (ún. gombaatropin, muszkaridin) mérgező anyagot is tartalmaz, gyomor-bél gyulladást, teljes zavartságot, hallucinációt, akár őrjöngést létrehozva.
Egyebek: Citizin (pl. maszlagos redőszirom), mely hatásában hasonlít a nikotinhoz, de erősebb az izgató hatása és nagy adagban pedig kurare-szerű hatást fejt ki. Spartein (pl. rekettye) és a lupinin (pl. csillagfürt) melyek főleg a paraszimpatikus ideggócokat izgatják, majd bénítják meg, Pelletierin (pl gránátalma kéreg), temulin (pl. konkolyperje, szédítő vadóc), ricinin (ricinusmagvak alkaloidja), piperin (fekete bors csípős alkaloidja), solanin (pl. burgonya, ebszőlőcsucsor-gyümölcse, fekete csucsor-gyümölcse).

Aminok:
Aminokat, betainokat tartalmazó mégező anyagok. Az aminok egy része természetes komponense a növényeknek, mások a növények ill. ételek bomlása, romlása kapcsán keletkező fehérjedegradációs termékek. Ezeknek az egyszerűbb természetes bázisoknak csak kis része mérgező, legyakrabban gombák tartalmazzák, melyeknek nyersen való fogyasztásuk során hányás, hasmenés, bélgörcs jöhet létre. Egyes gombák még nitrogéntartalmú méreganyagokat is tartalmaznak, ami által a fenti panaszokon kívül hemolízis (véroldódás, vérhigulás), májkárosodás is létrejöhet. Ezek a mérgező anyagok azonban főzés során tönkremennek és hatástalanná válnak.

Toxalbuminok:

A toxalbuminokat tartalmazó növényeknek proteolítikus hatásuk van (fehérje-oldó), ilyen toxalbumint tartalmaz pl. a Ricinus communis magja (ricin). A ricin olajban nem oldódik, a gyógyszertárilag előállított ricinusolaj nem tartalmazza! A ricin súlyos véres hasmenést, vese és májkárosodást, véroldódást okoz. A gyilkos galóca mérgező polipeptideket (amanitin, falloidin) tartalmaz, melyeknek súlyos mérgezési tünetei csak általában 8-24 óra múlva jelentkeznek (keringési zavar, súlyos májkárosodás, sokk). Az igen nagy mennyiségű nyersen fogyasztott hüvelyesek is rendelkeznek toxalbumin tartalmú mérgező tulajdonsággal (babok, borsók).

Növény által okozott mérgezés esetén a legfontosabb teendők:

Abban az esetben is, ha csak felmerül a mérgezettség gyanúja, azonnal orvoshoz kell szállítani az illetőt, mert a mérgezettség tünetei később is jelentkezhetnek! Elsősegélynyújtásként (még az orvoshoz szállítás közben is) meghánytathatjuk a beteget, ha képes rá, akkor itassunk vele meleg vizet, majd segítsük elő a hányás mechanizmusát. Tejjel nem szabad itatni a beteget, mert a tej megköti a növényben lévő zsírokat! A garat falát enyhén nyomjuk meg ill. fel ujjunkkal (amennyiben eszközt használunk, például spatulát vagy a kanál végét, ügyelni kell, hogy hibátlan, teljesen ép legyen az eszközünk!), és hajtsuk előrefelé a beteg fejét. Mindenképpen akadályozzuk meg, hogy a légcsőbe kerüljön a hányadék, ez gyermekek esetében különösen fontos!

Amilyen gyorsan csak lehet, orvoshoz kell szállítani a mérgezettet, még akkor is, ha jobban lett! Vigyük magunkkal a „gyanúsítottat”, azaz a növényt vagy annak egy megmaradt részét, és a hányadékból is vigyünk mintát az orvosnak. Gyermekeket stabil oldalfekvő helyzetben (képen látható) szállítjuk az orvoshoz, kórházba, vagy addig is ebben a testhelyzetben tartjuk, amíg megérkezik az orvos, a mentő!

MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK - MÉRGEZŐ VIRÁGOK TÁBLÁZAT

ENYHÉN mérgező növények megnevezése A növény mérgező része ENYHÉN mérgező növények megnevezése A növény mérgező része
Alokázia (Alocasia) a teljes növény Kutyabenge (Frangula alnus) kéreg, hajtásrész, bogyó
Babérmeggy (Prunus laurocerasus) a teljes növény Labdarózsa (Viburnum opulus) bogyó, levél, kéreg
Bangiták (Viburnum fajok) termés, levél, kéreg Madárbirs (Cotoneaster) bogyó
Barátcserjék (Vitex fajok) hajtás, levél Madársóska (Oxalis acetosella) levél
Begóniák (Begónia fajok) levél, hajtás Mahónia (Mahonia) bogyó
Berkenye (Sorbus) bogyó Mocsári gólyahír (Caltha palustris) a teljes növény
Boróka (Juniperus communis) a teljes növény, főleg a hajtáscsúcsok, termés Mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) a teljes növény
Borsos varjúháj (Sedum acre) a teljes növény Nagy ezerjófű (Dictamnus albus) hajtás, levél
Cserszömörce (Cotinus coggygria) a teljes növény Nárcisz (Narcissus fajok) hagyma
Csodacserje (Codiaecum variegatum) a teljes növény Orvosi salamonpecsét (Polygonatum odoratum) bogyó, gyöktörzs
Ecetfa (Rhus typhina) levél, termés Pipacs (Papaver Rhoas L.) a teljes növény
Ernyős madártej (Ornithogallum umbellatum) a teljes növény Repkény (Glechoma hederacea) a teljes növény
Fürtös bodza (Sambucus racemosa) bogyó Sárgaviola (Erysimum cheiri) mag
Gyalogbodza (Sambucus ebulus) a teljes növény Selyemkóró (Asclepias syriaca) a teljes növény
Harangláb (Aquilegia vulgaris) mag, hajtás Sövényszulák (Calystegia fajok) a teljes növény
Hegyi babér (Kalmia latifolia) levél Sugárarália (Schefflera) a teljes növény
Hóbogyó (Symphoricarpus) bogyó Szappanfű (Saponaria officinalis) gyökér
Hóvirág (Galanthus nivalis) hagymák Szulák (Convulvulus fajok) a teljes növény
Indiai vadkender (Cannabis sativa) levél, hajtás Tavaszi kankalin (Primula veris) gyökér
Iszalag (Clematis) a teljes növény Török paszuly (Phaseolus coccineus) nyers hüvely és termés
Japán babérsom (Aucuba japonica) termés Törpemandula (Prunus tenella) hajtás, mag
Kapotnyak (Asarum európeum) hajtás, levél, gyöktörzs Tűzbab (Phaseolus) nyers hüvely és mag
Kaukázusi medvetalp (Heracleum montegazzianum) a teljes növény Üröm (Artemisia fajok) teljes növény
Kék bojtocska (Agaratum Houstonianum) a teljes növény Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) termés
Kék burgonyacserje (Solanum rantonnetii) a teljes növény Vadszőlő (Parthenocyssus) bogyó, levél
Kövérke (Pachysandra terminalis) a teljes növény Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) a teljes növény

MÉRGEZŐ növények
megnevezése
A növény mérgező részei MÉRGEZŐ növények
megnevezése
A növény mérgező részei
Allamanda (Allamanda cathartica) a teljes növény Kertivanillia (Heliotropium arborescens) a teljes növény
Amarillisz-lovagcsillag (Hippeastrum) a teljes növény Korallbokor (Solanum pseudocapsium) bogyó
Aszparágusz (Asparagus) teljes növény + bogyó Kutyatej (Euphorbia fajok) tejnedv
Békabogyó (Actea Spicata-nigra) a teljes növény Lilaakác (Wisteria) termés, ág, gyökér
Boglárka (Ranunculus fajok) a teljes növény Loncok (Lonicera fajok) bogyó
Bókoló aranyfa (Forsithia x intermedia) mag Mérges disznósaláta (Giftlattich) a teljes növény
Borostyán (Hedera) bogyó, levél Óriás életfa (Thuja plicata) termés, hajtás
Borsófa (Caragna) levél, termés Mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris) a teljes növény
Bukszus (Buxus sempervierus) a teljes növény Ökörfarkkóró (molyhos) mag
Chileijázmin (Mandevilla Laxa) a teljes növény Palackfa (Jatropha podagrica) a teljes növény
Csillagfürt (Lupinus fajok) hajtás, levél, termés Paradicsomfa (Cyphomandra betacea) a zöld részek
Csillagjázmin (Trachelospermum jasminoides) a teljes növény Petúnia (Petunia) a teljes növény
Csucsor (Solanum) termés Pókliliom (Hymenocallis) a teljes növény
Díszpaprika (Capsicum annuum) a zöld részek Pünkösdirózsa (Paeonia officinalis) virág, mag, gyökér
Dohány, díszdohány (Nicotiana fajok) a teljes növény Rákvirág (Aglaonema) a teljes növény+termés
Dudafürt (Colutea arborescens) levél, mag Rekettye (Genista fajok) a teljes növény
Ebszőlő (Solanum fajok) föld alatti részek Salamonpecsét (Polygonatum) a teljes növény
Fagyal (Ligustrum fajok) bogyó, levél, kéreg Seprűzanót (Sarothamnus scoparius) a teljes növény
Farkasalma (Aristolochia clematis) a teljes növény Sivatagi rózsa (Adenium obesum) a teljes növény
Fürtös gyöngyike (Muscari neglectum) a teljes növény Szagos bükköny (Lathyrus odoratus) mag
Gönye (Bryonia dioica-alba) a teljes növény Szarkaláb (Delphinium cultorum) a teljes növény
Havasszépe (Rhododendron simsii) levél, virág Szellőrózsa (Anemone fajok) a teljes növény
Hölgyliliom (Amaryllis Bella-Donna) a teljes növény Szépcsalán (Acalypha) a teljes növény
Jakabliliom (Sprekelia Formosissima) a teljes növény Szobaliliom (Clivia miniata) a teljes növény
Japán cikász (Cycas revoluta) a teljes növény Tűztövis (Pyracantha) bogyó
Kalapácscserje (Cestrum elegans) a teljes növény Vérvirág (haemanthus) a teljes növény
Kasszia (Cassia) a teljes növény Jaborandus (Jaborandus) a teljes növény
Kecskerágó (Euonymus europaeus) termés Vörösgyűrűs som (Cornus sanguinea) főleg a bogyó
Keleti szarkaláb (Consolida orientalis) a teljes növény Zanót (Cytisus) a teljes növény
Kerti ruta (Ruta graveolens) zöld részek Zászpa (Veratrum fajok) gyöktörzs

FOKOZOTTAN ÉS HALÁLOSAN mérgező növények megnevezése A növény mérgező részei FOKOZOTTAN ÉS HALÁLOSAN mérgező növények megnevezése A növény mérgező részei
Beléndek (Hyoscyamus niger) a teljes növény Magyal (Ilex) bogyó
Bürök (Conium maculatum) a teljes növény Mák (Papaver) a teljes növény
Csíkos kecskerágó (Euonymus europeus) a teljes növény, különösen a termés Maszlag (Datura) a teljes növény
Életfa (Biota orientalis) hajtás, toboz Nadragulya (Atropa belladonna) a teljes növény
Farkasalma (Aristolochia clematitis L.) a teljes növény Nehézszagú boróka (Juniperus sabina) a teljes növény
Gyöngyvirág (Convallaria) a teljes növény Ördögcérna (Lycium halimifolium) a teljes növény
Gyűszűvirág (Digitalis) a teljes növény Puszpáng (Buxus sempervirens) a teljes növény
Hérics (Adonis fajok) a teljes növény Rododendron (Rhododendron fajok) levél, virág
Hunyor (Helleborus fajok) a teljes növény Ricinus (Ricinus communis) a teljes növény
Kikerics (Colchicum) a teljes növény Selyemkosbor (Asclepias curassavica) a teljes növény
Kontyvirág (Arum maculatum) a teljes növény Sisakvirág (Aconitum) a teljes növény
Kökörcsin (Pulsatilla) a teljes növény Tiszafa (Taxus baccata) a teljes növény
Leander (Nerium oleander) a teljes növény Tőzegrozmaring (Andromeda) levél, virág
Elérhetőség
Budapest - Heves Megye Gyöngyös